Újabb területen lett dobogós Magyarország: még Luxemburg is csak a hátunkat nézi – ahogyan a németek és a franciák is

Álhírek helyett tények: Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb mértékben az Európai Unióban a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya. Az előző évhez viszonyítva 3,3 százalékponttal csökkent ez a mutató hazánkban, miközben számos uniós országban nőtt a gyermekszegénység. A nélkülöző gyermekek száma tehát Magyarországon nem nőtt, hanem csökkent, és 2010 óta több mint 350 ezer gyermek tudott kilépni a szegénység fenyegetéséből. A gyermekes szülők esetében is teljes a foglalkoztatottság, emelkednek a keresetek, és jelentős családtámogatások segítik őket. Idén tovább nő a családi adókedvezmény, és jön az adómentesség előbb a három-, majd a kétgyermekes anyák számára.

Mélyen hallgat a teljes, külföldről finanszírozott álhírterjesztő médiahadsereg arról, hogy tegnap az Eurostat azt közölte: a legutóbbi adatok szerint hazánkban volt az egyik legnagyobb mértékű gyermekszegénység-csökkenés az unió tagállamai között. Hát mit is tehetnének mást, hiszen hosszú ideje próbálják elhitetni olvasóikkal éppen az ellenkezőjét. Szerintük nálunk minden rossz, és még rosszabb is lesz. Azt állítják, hogy duplájára nőtt a nélkülöző gyermekek száma, máshol pedig a valóságosnál ötször nagyobb számú mélyszegénységben élő gyermeket emlegetnek. 

„2023-hoz képest Romániában volt a legnagyobb csökkenés a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek arányában 2024-ben, mégpedig –5,2 százalékponttal. Ezt követte Írország (–3,7 százalékpont) és Magyarország (–3,3 százalékpont). Ugyanakkor Finnország (+3,5 százalékpont), Horvátország (+2,0 százalékpont), valamint Bulgária és Belgium (mindkettő +1,2 százalékpont) mutatta a legnagyobb növekedést.” Ez az idézet az Eurostattól származik.

Az adatok felvétele a vizsgálandó évet, az ún. referenciaévet követően történik, az Eurostat pedig az adatfelvétel évéhez köti a mutatókat. Ebben a cikkben mi a referenciaévet használjuk, mivel így könnyebb értelmezni az adatokat. Az idézett megállapítás tehát pontosabban azt jelenti, hogy a 2022-es évhez viszonyítva 2023-ban 

 – vagyis ezen a területen is dobogósok lettünk.

Az Eurostat által használt, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mérő mutató minden tagállamban egységes, és az unióban kötelező módszertan alapján készül. Ez az összehasonlítható és széles körben elfogadott komplex mutató tekinthető a szegénység mérésének alapjául. Különböző szakértők készítenek ugyan saját elemzéseket más módszerekkel is, ezek azonban egyediek, elszigeteltek, többnyire nem összehasonlíthatók, és biztosan nem ilyen nagyméretű mintán alapulnak. Ezt a mutatót használja az Európai Unió a stratégiai célkitűzéseinek megfogalmazásakor is.

2030-ra az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 15 millióval csökkenti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők számát, köztük 5 millió 18 év alatti gyermekét, a 2018-as referenciaévhez viszonyítva. Erről korábban itt írtam. A legfrissebb adatok szerint azonban 2023-ig 11 országban nem csökkent, hanem nőtt a gyermekszegénység – többek között Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Csehországban, Ausztriában, Finnországban, Szlovákiában, Dániában, Luxemburgban, Szlovéniában és Máltán. Az Európai Unió egészét tekintve sem javult a helyzet: az érintett gyermekek száma 1 millió 139 ezerrel nőtt, tehát távolodtunk az 5 milliós célkitűzéstől. Hazánk ezzel szemben a javuló tendenciát mutató országok közé tartozik: 

Már 2020-ra is megfogalmazott célokat ezen a területen az Európai Unió: akkor 20 millióval kívánta csökkenteni az érintettek számát. Ebből mindössze 8,2 milliós csökkenést sikerült elérni, tehát a célkitűzés nem teljesült. Hazánk azonban azon 9 tagállam egyike volt, amelyek teljesíteni tudták saját vállalásukat – sőt, Magyarország ezt jelentősen túl is teljesítette. A vállalt 450 ezres csökkenés helyett 

A 9 célkitűzést teljesítő tagállamon kívül további 9 országban ugyan csökkent a szegénység mértéke, de nem érték el a kitűzött célt, míg 9 másik tagállamban nőtt a kockázattal élők aránya.

2010-ben még a 18 év alatti gyermekek 40,4%-a volt érintett, így Románia és Bulgária mellett Magyarországon volt a harmadik legrosszabb mutató. Mára azonban az uniós átlagnál jóval kedvezőbb eredményeket értünk el.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a gyermekek soha nem lehetnek önmagukban szegények. 

Ezek a családok akkor tudnak kitörni ebből a helyzetből, ha a felnőtteknek biztos és tisztességes megélhetést nyújtó munkájuk van. A segélyek mindig alacsonyabbak, mint a munkával megszerzett jövedelmek.

Félreértés ne essék: amíg akár csak egyetlen nélkülöző honfitársunk is van, nem lehetünk elégedettek. Az viszont nem tekinthető normálisnak, hogy a határozottan Ukrajna-párti Tisza Párt, valamint az ellenzék mögött álló szakértők ilyen mértékben elferdítik a tényeket, és ezzel próbálják lejáratni hazánkat. Legutóbb itt cáfoltam azokat az állításokat, amelyek szerint duplájára nőtt a nélkülöző gyermekek száma Magyarországon, illetve amelyek a valóságnál ötször nagyobb számú mélyszegénységben élő gyermeket emlegetnek.

Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, és hazánkban megjelennének többmillióan olcsó munkavállalóként, akik elvennék a magyar lakosság munkalehetőségeit és megélhetését, az a teljes lakosság, valamint a gyermekek szegénységének drámai romlásához vezetne – ez tény.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Shutterstock